Időről-időre muszáj kikapcsolnom. Ilyenkor kimenőt kérek és agyon shoppingolom magam. A vicc az, hogy általában többet vásárolok a gyereknek, mint magamnak. Majdnem 2 hónapja húztam már itthon az igát, de legalábbis a beköltözésünk óta - egy orvosi látogatást kivéve - nem voltam benn a városban egyedül. Úgyhogy hosszas várakozás után vasárnap délben felöltöttem egy nemrégiben vásárolt pólót és egy vadiúj táskát, kifestettem magam, tornacipőt húztam (ezen az úton a balerina is kizárt) és levágtattam a hegyről a 12.30-as buszhoz. Persze délelőtt még jó feleség módjára megfőztem a fiúknak az ebédet, elláttam M-et a kicsi M-re vonatkozó tudnivalókkal és napirenddel.
Az Üröm-Pilisborosjenő vonalon mindössze egyetlen busz jár, a 840-es. Ez az Árpád-hídtól indul és Pilisborosjenő buszfordulóig közlekedik. A menetidő 30-35 perc, csúcsidőn kívül. Csúcsidőben 40-45 percre is nőhet, hála az ürömi elágazásnál lévő közlekedési lámpának. Na, de nemsokára megváltozik a helyzet! A minap olvastam a pilisborosjenői újságban, hogy augusztustól elkezdik a kereszteződés átépítését és körforgalom lesz belőle, úgyhogy nyugodtan felkészülhet mindenki az akár 1 órás araszolásra is. És mindez eltarthat jövő nyárig! Nem tudom mi tart ilyen sokáig, ha egy Fradi stadiont 1 év alatt fel tudtak húzni, de inkább ne is menjünk bele.
Szóval ott tartottam, hogy a buszon kicsengettem a 310 forintos viteldíjat az Árpád-hídig. A Flórián térig, bármennyit is mész, 250 forint a jegy, de a plusz egy megálló plusz 60 forint. Viszont lejárt a pesti bérletem, úgyhogy kénytelen voltam a metróig menni, mert ott nagy valószínűséggel találni nyitva bérletpénztárt. Szidhatják tőlem a BKV-t, én többségében szeretem, a kisgyerekes bérletet pedig egyenesen imádom. 3450 forintért furikázni a városban annyit, amennyit csak akarok! 13 órakor már a metrón ültem. Először a Müllert céloztam be a Blahán, aztán irány az Arena Plaza. Fogalmam sincs mennyi időt töltöttem ott, de most is több mindent vettem kicsi M-nek mint magamnak. A végén pedig vettem egy fagyit, leültem a networking plészre és nyalogatás közben olvastam. Olvastam! Mindenféle zavaró tényező kizárva, csak olvastam! És akkor hagytam abba, amikor én akartam és nem akkor, amikor kicsi M akarta! Végül elindultam hazafelé, de hirtelen az az ötletem támadt, hogy kipróbálom a 4-es metrót, mert még nem mentem vele. Ez is pipa. Az órámra néztem, majd a telefonomban lapuló menetrendre. Vagy rohanok és elérem a 17.15-ös buszt, vagy ráérősen a 17.55-öst. Utóbbira voksoltam és leszálltam a Nyugatinál, majd bementem a Westendbe. Még két boltba beszaladtam, ahová mindenképpen akartam, de aztán magával ragadtak a kirakatok és rájöttem, hogy jó lesz nekem a 18.35-ös busz is. Végül az is lett belőle. De 18.15-kor tanácstalanul álltam az Árpád-híd buszvégállomásnál a bezárt jegypénztár előtt... Most honnan lesz nekem jegyem?! Automatából! 310 forint csörömpölt a gépben. Majd könyv elő a táskából - csakúgy, mint odafelé - és külvilág újból kizár.
Mikor hazaértem, a fiúk még nem voltak otthon. A hűtőszekrényből elővettem két sárgabarackot és leültem vele az udvaron. Erre is csak egyszer volt eddig példa. Kb. 5 perc múlva - még csak akkor kezdtem hozzá a második barackhoz - hallottam ugatni a kutyákat az utcában. Jönnek a pasijaim... És jöttek is.
