Pilisborosjenőn az élet

Slag

2014. június 19. - újlakó1

Nem sokkal beköltözésünk után elkezdtem fújni: kell egy slag! Egy ikerház felet bérelünk, a vízóra akna természetesen a szomszédban, nálunk meg csak egy cső jön ki a földből. Erre a csonkra kéne rászerelni tehát valamiféle csapot (hogy ne kelljen mindig elzáratni a szomszéddal a vizet) és aztán arra mehetne rá a slag. Vagy valami ilyesmi. Dunsztom sincs az egészről. Csak azt tudom, hogy: kell egy slag! Jelenleg egy műanyag kannával locsolgatom a miniatűr kertemet, de így is legalább tízszer kell fordulnom minden este, mire kihordok a lakásból annyi vizet, hogy minden növénynek jusson.

A slag iránti vágyam ösztönzött minket arra, hogy feltérképezzük a környék barkácsáruházait. Lehetőség no. 1: a Bécsi úti Stop Shop után van egy Praktiker. Itt már jártunk egy párszor, de a kertészeti részleg elég gyér, esélytelen volt beszerezni a locsolócsőhöz szükséges kütyüket. Lehetőség no. 2: a budakalászi OBI, amit tegnap közelítettünk meg nem éppen átlagos módon. Délután 4-re kontrollra vittem kicsi M-et, ahol gyógyultnak nyilvánították. (Amúgy 3 foga jött ki 1 hét alatt, a 4. meg félúton.) A vakációnak "köszönhetően" a 16-17 órás idősávban 3 helyett most 2 busz közlekedik, úgyhogy a fél 5-ös buszt még a rendelőből hallottuk elmenni. A következő fél óra múlva érkezett. Nem vagyok az a típus, aki hajlandó fél órát szobrozni egy megállóban. Úgyhogy kicsi M-mel a hátamon elindultunk Üröm felé. Úgyis a kalászi kisbusszal akartam menni. Kb. fél óra alatt tettük meg a 2 km-es utat. 5 perccel a fő tér elérése előtt hívtam a budakalászi járatot, hogy jöjjenek értem. Tisztára mint aki már ezer éve itt lakik! Mindeközben forró dróton voltam M-mel, aki ezzel egyidőben indult el a munkahelyéről szintén az OBI felé... A buszon ülve, a fő térről kikanyarodva láttam megérkezni a borosjenői buszt. Még jó, hogy nem vártam rá! 17.20-kor leszálltunk Budakalászon. Tárcsáztam M-et, aki egy útfelbontás miatt épp akkor fordult vissza és indult el egy másik úton újból az OBI felé... Kicsi M-mel a megbeszélt találkozóhely felé kezdtünk orientálódni, de pánikszerűen újra a telefonom után kaptam, hogy közöljem M-mel, a kocsisor kb. az M0-ig áll, ne jöjjön be értünk Budakalászra, majd mi gyalogolunk kifelé és félúton, egy mellékutcában bepattanunk az autóba. Az Omszki-tó háta mögött találtam is egy kis utcát, a Tanító utcát, amin tovább sétáltunk, hogy addig se álljunk egy helyben, míg M odaér. Újra felhívtam a férjem, hogy ezt neki is elmondjam. Ő éppen az OBI lehajtója környékén volt már. Mi meg közben már az Omszki-tó túloldalán. Ezért aztán abban maradtunk, hogy most már akkor találkozzunk az áruháznál. Hát így történt, hogy mi busszal + gyalog kb. pont ugyanannyi idő alatt értünk Pilisborosjenőről a budakalászi OBI-hoz, mint M a budapesti munkahelyéről...

A slaghoz való cuccokat persze itt sem sikerült megvenni. Mint kiderült, ez valami ritka csatlakozó. Zsír! Lehetőség no. 3: megnézni a neten. Lehetőség no. 4: van valami Zoli, aki a szomszédnak is beszerelt valamit. Lehetőség no. 5: a no. 4 és a no. 3 helyet cserél.

A slagnál már csak egy dolog izgat jobban: vajon merre ment tovább a Tanító utcára bekanyarodott Auchan busz?

WP_001823.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://pilisborosjeno.blog.hu/api/trackback/id/tr196376387

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása