Miközben kinn dúlt a kánikula és akár azzal is tölthettük volna az időt, hogy felfújjuk kicsi M vadonatúj medencéjét, helyette hűtőfürdőztünk... a kádban, a házban. Szerda hajnalban Pötyi produkált egy közel 40 fokos lázat. És itt jön az, hogy milyen hasznos volt az első napokban bejárni a falut és lefotózni mindent. Előkaptam az Egészségháznál készített képet és hívtam reggel az orvost, akivel ugyebár az 1 éves státusz alkalmával már volt szerencsém találkozni, és át is kérettem a gyerek kártyáját ide, Pilisborosjenőre. A gyerekrendelés úgy néz ki, hogy hétfő-szerda-pénteken Ürömön, kedd-csütörtökön Borosjenőn van a doki. Szerdán tehát Ürömre kellett volna vinnem a fiút, de megállapodtunk az orvossal abban, hogy várunk egy napot, hogy a tünetek előjöjjenek. Ő így szokta. Én egyetértettem. Vártunk. Az irtózatosan magas lázon kívül azonban nem jött semmi. Szegény Drágám remegett a láztól és annyira erőtlen volt, hogy még magát és a poharát sem bírta megtartani. Borzasztó volt így látni őt! Mivel van lehetőség időpontkérésre, csütörtökön délután kértem is és kaptunk is. Odamentünk az Egészségházba. A gyerekrendelő a földszinten van és a hozzánk hasonló tudatlan újlakóknak üzenem, hogy ne álljanak meg kinn a folyósón, az ajtón belépve ugyanis van egy barátságos kis váróterem, néhány játékkal és egy pelenkázóval. Helyettesítés volt, de az ellátással és a bánásmóddal maximálisan meg voltam elégedve. Tüszős mandulagyulladás - szólt a diagnózis. Antibiotikum. Fiatal kora ellenére kicsi M már harmadszor részesül a modern kor eme vívmányából. Irány a patika. A pilisborosjenői gyógyszertárat a második sétánk alkalmával fedeztük fel kicsi M-mel, amikor először mentünk a Pöttöm ABC-be. A Fő út és a Mester utca sarkán van, de autóval a patak miatt nem lehet direktben, csak körben megközelíteni. A buszról az újtelepi megállónál kell leszállni. Mikor nagy ujjongva anno megtaláltuk a patikát, nyitva tartási időt nem láttunk kifüggesztve, ezért bementünk megérdeklődni. Nagyon édesek voltak, mert kétszer is elmondták, hogy 13 és 14 óra között ebédidő van. Értettem!! Falu... Sajnos ezúttal nem jártunk szerencsével, nem volt nekik az a gyógyszer, ami kicsi M-nek kellett. Irány az ürömi gyógyszertár, ami egyébként egy kicsit tovább is van nyitva, 18 óráig. Ha valakinek még ezt sem sikerül nyitva érnie, akkor a csillaghegyi HÉV megállónál van két patika is, ami nonstop nyitva tart. Ezt úgy sikerült megtudnom, hogy még szerdán, az első lázas napon, délután kénytelen voltam felhívni az ügyeletes doktornőt, mert kicsi M-nek 2 órán keresztül nem tudtam levinni a lázát, hiába lázcsillapító, hűtőfürdő, borogatás. Itt is volt egy aranyos megoldás: a kétféle lázcsillapító receptjét (hogy legyenek különböző hatóanyagú szereink, amit tudunk gyakrabban alkalmazni) kitűzték a külső kapura az ürömi rendelőnél, így M, munkából hazafelé jövet be tudott ugrani érte és ki is váltotta. Az ürömi patika a Dózsa György út és a Doktor utca sarkán van, egy gyönyörű magánház aljában. Itt megkaptuk a megváltó antibiotikumot és már repesztettünk is haza, hogy mihamarabb megkaphassa az én pici betegem az első dózist. Péntek reggel is még 40 fokos lázzal küzdöttünk, de a második adag gyógyszer már kiütötte a vírust és mint egy rossz démon, amit egy boszorkány elűzött, távozott. Azóta kicsi M jól van. Veszteség: nem lehettünk ott unokatesóm kisfiának az általános iskolai ballagásán, amit nagyon-nagyon-nagyon-nagyon sajnálok. Nyereség: kicsi M-nek közben kijött egy, kettő, három vagy négy foga... Pontosan nem tudjuk, mert nem engedi, hogy benézzünk a szájába. De ami még nem bújt ki, az ma-holnap ki fog.