A mai bejegyzésem nem sokat fog segíteni Pilisborosjenő megismerésében, de muszáj megosztanom a katartikus élményt mindenkivel!
A házunkhoz tartozik egy zsebkendőnyi méretű udvar, aminek kábé a fele le van kövezve. A zsebkendőnyi terület másik felét viszont derékig érő gaz nőtte be, ami útjában áll egyik legnagyobb álmom megvalósításának: a konyhakertemnek. Úgyhogy ma a közel 30 fokban hosszúujjú pólót és tréningnadrágot öltöttem, felvettem a kb. két számmal nagyobb, übervastag munkáskesztyűmet és bevettem magam a dzsumbujba. Mindezt az allergia szezon kellős közepén... én sem vagyok teljesen százas...
Egy óra alatt, miközben kicsi M aludt, a kert felét (a zsebkendő negyedét) kigazoltam. Már korábban is felfedeztem a gaz között néhány haszonnövényt, de most még többet találtam, úgyhogy egy idő után izgatottan vártam, hogy mi fog előbukkanni a következő fűcsomó kihúzása után. A mérleg: citromfű, menta, metélő petrezselyem, snidling, oregano és fél csomag elhasznált zsepi, mert szétprüszköltem az agyamat. Mindezt pont ott találtam egyébként, ahová én is terveztem a kertet. Nyilván az előző lakónak is feltűnt, hogy az a rész a kert leghosszabb ideig napsütésben fürdőző területe. Nahát! Persze mindeközben megsemmisítettem több ezer bogár élőhelyét és ráléptem egy csigára (bocs csiga!), de ezen próbálom túltenni magam. A lényeg, hogy holnap remélhetőleg végzek a kert másik felével, aztán jöhet az ásás, a termőföld feljavítása és végül a paradicsom palánták elültetése, amiket még a lakásunkban ültettem, és egészen eddig nevelgettem. A lendület persze vitt volna és megcsináltam volna én akár az egész "zsebkendőt" is, de muszáj volt beszerző útra indulnom, hogy megvegyem a kertműveléshez szükséges ásót, kapát és a többit. Nem, nagyharangot nem vettem!
A kert ilyen volt...
...és ilyen lett.