Az Ürömi Hütte fogalom. Nem is tudom, mikor találkoztam először ezzel a névvel, de biztos vagyok benne, hogy alig pár napja laktunk Borosjenőn. Akkoriban rengeteget böngésztem a netet, hogy infót gyűjtsek a környékről, és úton-útfélen beleütköztem. Ódákat zengtek (és zengenek ma is) róla a különféle gasztroblogok. Aztán amikor már kezdtünk rutinos közlekedők lenni és megtaláltuk a rövidítő utat a Rókahegyi úton át Csillaghegy felé, meg lett az Ürömi Hütte is. Éppen a domb tetején, a Rókahegyen. Aztán teltek a hetek, a hónapok és valahogy sosem jött össze, hogy leteszteljük az éttermet. Végül úgy alakult, hogy első ízben egy barátnőmmel látogattunk el a Hüttébe. Csak másodszor jött össze a családi kiruccanás.
Már hétközben úgy voltam vele, hogy nincs kedvem a hétvégét is a tűzhely mellett tölteni, ráadásul itthon voltunk, semmi dolgunk nem akadt. A hely 11-kor nyit, úgyhogy ma, pár perccel 11 után felhívtam őket és megtudakoltam, hogy van-e szabad asztaluk délre, kettő plusz egy fél főre. Nagyon kedvesen mondták, hogy persze, várnak minket szeretettel.
A Hüttének van terasza is, de mi inkább benn foglaltunk asztalt. Mindenki kedvesen köszönt, mosolygott ránk. A gyereknek máris hozták az etetőszéket. Az étlap gerincét a pizzák alkotják, de van mellette néhány egyszerűbb "hamm-bekapom" típusú étel is. A puccosabb kaják egy kis táblán, napi ajánlat címen vannak felsorolva. A pincér külön említette a levest és még azt is hozzá tette, hogy tejterméket tartalmaz, ami nekünk most fontos információ, mert kicsi M laktózmentes diétán van. Előételnek - mert farkaséhesek voltunk és mert kicsi M-et le kellett valamivel foglalni - rendeltünk egy házi grissinit paradicsomszósszal. Mondanom sem kell, hogy seperc alatt eltűntettük és 10-ből 10-esre értékeltük. Mire befejeztük, már hozták is a főételeket. M a Bárányburgernek szavazott bizalmat, én pedig grill csirkét kértem szarvasgombás burgonyapürével, rókagombával és céklával. A Bárányburger állítólag finom volt, de erről nem tudok mélyre hatóan nyilatkozni. A grill csirkét viszont csak dícsérni tudom és magabiztosan állíthatom, hogy ilyen finoman elkészített csirkehúst én még életemben nem ettem! A krumplipüré is hibátlan volt, bár a szarvasgombát nem nagyon éreztem rajta - amit annyira nem bánok, mert nem különösebben rajongok érte -, és egy kicsit kevés volt a hús mennyiségéhez képest. Rókagombából sajnos csak 4 szem jutott a tányéromra, amit szintén keveselltem egy kicsit, a cékla viszont isteni volt sült formában. Összességében egyébként a kaja mennyisége rendben volt, az én gyomor kapacitásomnak tökéletesen megfelelt. A tálalás pedig hibátlan, dizájnos, mégsem csupán pár falatnyi adag egy fűszállal a tetején, ahogy az a franciáknál dívik.
Kártyás fizetés lehetséges, mi ezt választottuk. Jó fej volt a pincér, mert hagyta, hogy kicsi M nyomogassa a gombokat a mobil terminálon. Biztos van akinek fontos az is, hogy az Ürömi Hütte birtokolja az "év kutyabarát étterme" címet. A mosdó tágas és tiszta, csupán a pelenkázót hiányoltam itt is, mint általában mindenhol. (Már gondolkodtam rajta, hogy az ügy mellé állok, és elindítom a "Pelenkázót minden magyar étterembe!" mozgalmat.)
Az Ürömi Hüttében az a jó, hogy finomakat lehet enni, még sincs "túltolva", ahogy M megfogalmazta. Hogy nyugati színvonalú a kiszolgálás, még sem telepszenek rád a pincérek. Hogy gyerek központúak, de nem csináltak játszóteret az étteremből. Az Ürömi Hütte fogalom. Most már számunkra is.
Ui.: Mea culpa, hogy ismét közel 1 hónapot kellett várnotok az újabb bejegyzésre. Nemsokára elárulom az okát. Addig is foglaljatok asztalt az Ürömi Hüttébe!
