Nem tartozom azok közé, akik kiírják a postaládára: "Nem kérek szórólapot!" Szeretem a szórólapokat. El is voltam keseredve mikor Borosjenőre költöztünk, gondolván, hogy itt nem jutok majd hozzá a szeretett olvasnivalókhoz. De van egy jó hírem (néhányaknak biztos rossz): egy "angyalka" mindig teletömi szórólapokkal a postaládánkat. Akkora köteg, hogy be sem fér rendesen a nyíláson.
Ma reggel csodaszép napra ébredtünk. Uh, ez így elég nyálasan hangzik, de mit csináljak, ha egyszer így van? Kék ég, ragyogó napsütés, enyhe időjárás. Gondoltam is egy nagyot és fittyet hányva az ebédfőzésre, bepakoltam kicsi M-et az autókámba, egy 10% kedvezményes OBI szórólapot a táskámba, és célba vettük Budakalászt, azon belül (illetve kívül) is az Omszki-tó melletti bevásárlóközpontot. Bel- és kültéri hőmérőt szándékoztam venni a kuponommal, de csak egy összecsukható láda landolt a kosarunkban. Nem baj, ez is kellett a verdámba. Tudjátok milyen praktikus ebbe pakolni a kajavásárlásnál?
Mikor megálltunk az OBI-nál, kicsi M kiszállt és vadul mutogatott a csomagtartóra. Hogy miért? Hát mert abban lapult a motorja. Hogy miért? Mert a barkácsáruházi látogatás után visszaültünk a kocsiba és átmentünk az Omszki-tó túloldalára, leparkoltunk, elővettük a kismotort, és míg kicsi M száguldozott és minden dombra felment, majd legurult, én kényelmesen sétálgattam mögötte napszemüvegben. Az Omszki-tó mellett több focipálya is van, füves és műfüves, kicsi és nagy. Séta közben, az egyik mögött mászókaszerű dolgokat véltem felfedezni, úgyhogy arra irányítottam kicsi M-et. Rá is leltünk egy játszótérre. Meg egy betonozott gyalogútra is, amin elindultunk, és így derült ki számomra, hogy ezen lehet átvágni az Auchan felé.
Miután kiszellőztettük magunkat, hazamentünk. Épp harangoztak, ebéd meg sehol. Nem vagyok annyira vaskalapos anyuka, időnként megengedem magunknak, hogy szedett-vedett ebédünk legyen. Ezért aztán összeütöttem egy hagymás-virslis tojásrántottát, ami gyorsan el is tűnt bennünk.
Amúgy eredetileg kaját akartam vásárolni délelőtt, de M jelezte, hogy szívesen csatlakozna hozzánk, úgyhogy ez a dolog áttolódott estére. A hétvégén vaddisznó pörkölt lesz, vendégeket várunk. Az ürömi CBA-ban eddig mindig kaptunk vadhúst. Ma viszont nem. M pánikszerűen jött oda hozzám, hogy nincs vadhús, de SEMMI!!!, úgyhogy pörögjek fel, mert neki ma még el kell mennie valahová megvenni. (Rémület M arcán.) Először mondtam neki, hogy a vendégek vasárnap jönnek, úgyhogy még van egy nap. (Nagy megkönnyebbülés M arcán.) Aztán eszembe jutott, hogy az egyik szórólapban láttam egy Ürömi Vegyeskereskedés nevű hely hirdetését, és abban nagybetűkkel reklámozták, hogy vadhúst is árulnak. Nemrégiben még térképen is megnéztem, hogy hová esik a cím. Úgyhogy a CBA után elindultunk a Külső Bécsi út irányába. Nem sokkal a Pilisborosjenői elágazás után van a bolt. Kívülről inkább tűnik valami lepattant kiskocsmának, szomszédságban egy Nemzeti Dohánybolttal, mint vadhúsban bővelkedő vegyesboltnak. A bolt előtt álldogáló, vagyis inkább dülőngélő férfiak sem adtak túl sok okot a bizakodásra, hogy: 1. jó helyen járunk, 2. itt lesz vadhús. (Szkepticizmus M arcán.) Azért M bement és kisvártatva egy nylon zacskót lóbálva tért vissza. (Öröm M arcán.) Én nem voltam benn, de M szerint a közért akkora mint a mi konyhánk. Mondjuk ez Nektek nem mond semmit, de maradjunk annyiban, hogy nem túl nagy. Viszont egy mélyhűtőpult csak vadhússal van tele. És mondja nekem valaki, hogy a szórólapok nem hasznosak!
